Korai reggeli után ½ 8 és ¾ 8 között elindultunk a helyi kikötőbe, ahol is felszálltunk az ott várakozó hajóra, majd felszedve a horgonyt, a Kis-Dunán elhajóztunk Ráckevére.
Ráckevén megnéztük a városka nevezetességeit egy történelemtanár vezetésével, majd megebédeltünk a Savoyai kastélyban és visszabaktattunk a hajónkhoz. A kapitány segédletével visszatérünk Dunaharasztira a szálláshelyre, ahol estig szabad program keretében beszélgettünk, majd kis pihenés után bográcsban főtt magyaros gulyást vacsoráztunk.
Vacsora után pedig népdalokat énekeltünk, szerencsére a Dunaharaszti Szent Cecilia Kórus nagy része az egyesületünk tagja, így volt aki megadja a hangot és azt kordában is tartsa.
Ráckevei kirándulás képekben
Egy hajóval és egy nagyobb csónakkal hajóztunk Ráckevére és közben a gyönyörű tájban, a természeti csodákban gyönyörködtünk.
János Vitéz Díszkút - Szent István tér
Az 1900 évek elején megszűnt artézi kút területére épült 1999-ben a János Vitéz Díszkút, mely Markolt György szobrászművész alkotása. A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. A díszkút tetején János Vitéz és Iluska alakja látható.
Katolikus
templom
1791-1799 között épült.
Copf stílusú, homlokzatba símuló toronnyal. A főoltár képét Falconer József festette
1800 körül. Belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt
festőművész alkotta 1994-ben. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő
szekkó Európában, kb. 625 m2.
Fő témája Jákob álma.
Református
templom (balra)
1913-ban, egy középkori
alapokon nyugvó gótikus jellegű templom helyére építették neogótikus stílusban.
Tornya 43 méter
magas, Dobrovszky József tervezte.
A templom tömegében és részletformáiban a tiszakécskei istenháza tökéletes
mása, azonban egy részletben mégse: csúcsos toronysisakját a tiszakécskei toronynak
megfelelően eredetileg még magasabbra tervezték. A császárfát az építéskor egy
éjszakai szélvihar lesodorta és az azt tartó falécből egy kb. 3 méteres darab
letört. A törött részt lefűrészelték, és a sisak vonalát némileg megtörve
építették tovább, így a kécskeihez képest 2 méterrel alacsonyabb lett.
Városháza
(középen)
1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a
szecessziós stílusú tornyos, új városháza. Épületében a Ráckevei Járási Bíróság
működik majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Ráckeve
régi városházi épületének tornyában található Tűztorony-kilátó.
Árpád Múzeum (jobbra)
1921-ben építtette Münich Jenő, ráckevei nyomdász lakás és nyomdaműhely céljára. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a térség régészeti emlékeit, a középkori múlt tárgyi és okleveles anyagát, Ráckeve történetének sorsfordulóit, a molnár céh dokumentumait és az utolsó hajómalom makettjét.
Szerb (Nagyboldogasszony) templom
1487-ben épült Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma. Belső falait késő középkori balkáni stílusú freskók díszítik. A templom szentélyét a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag barokk alkotás, a XVIII. századból származó, magas művészi színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. A különálló harangtornyot 1758-ban építették, mely XVI. századi alapokon nyugvó barokk alkotás.
A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége 300-400 fő.
A városnézés után a Savoyai Kastélyszállóhoz mentünk, ahol a szép környezetben, az Étterem kerthelyiségében megebédeltünk.
Savoyai Kastély
Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély, melyet 1702-ben kezdtek el építeni Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Jelenleg hotelként és étteremként működik, helyet ad konferenciáknak, báloknak, esküvőknek, képzőművészeti kiállításoknak, koncerteknek.
Szegedi Kis István sétányon sétáltunk vissza a hajóinkhoz, közben szemet gyönyörködtető látvány tárult elénk: balra az Árpád híd, jobbra a Senki-sziget szemben pedig a Vadkacsa Szabad strand látható.
Árpád híd
A ráckevei Árpád híd a Csepel-szigetet köti össze az alföldi vidékkel.
A háromcsuklós ívhidat Zielinszki Szilárd tervezte; nyílása 66 m volt. A millennium évében 1897 -ben készített hidat A II. világháború idején, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el.
Amint visszaérve a hajóállomásra, betértünk a Vízimalomba, hogy megnézzük működés közben.
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Vízimalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún. Gyurcsik féle 12-es sorszámú hajómalom működő rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt.
Városnézésünk végére érve beszálltunk hajóinkba és " visszaeveztünk" Dunaharasztiba, ahol már várt bennünket a bográcsgulyás. Vacsora után pedig sorban mindenki mondott egy népdalcímet, amit közösen elénekeltünk.
Egyesület számlaszáma:
Szigetvári Takarékszövetkezet 50800018-15191050
Az egyesületnek e-mail: elnoksege@gmail.com
e-mail a honlapszerkesztőnek: nericsara1@gmail.com